Játsszunk az elemi részecskékkel!
A felajánlott kvarkválasztékból rákattintással kiválasztunk kettőt vagy
hármat. Ha nyugtázzuk a választást, akkor a küblibe pottyanó kvarkok helyett
egy hadron bukkan elő. Feltéve, hogy nem sértünk meg bizonyos szabályokat.
Pl. a hadronok töltése csak az e elemi töltés egésszerese lehet.
Aki nem ismeri a szabályokat, olvasson utána! |
Játsszunk a Feynman-diagrammal!
A prezentációban az idő balról jobbra telik. A függőleges iránynak semmi
köze sincs a helyhez és így az impulzushoz sem. A függőleges tengely tulajdonképpen
csak arra van, hogy érzékeltetni lehessen azokat az időpontokat, amikor
valami történik. A történések idejét ugyanis a részecskéket jelképező gráfélek
találkozási pontjai, azaz a gráfok csúcsai jelentik. (Csúcs: vertex,
t.sz.: vertices, de a szerző ugyanezt az elnevezést használja magukra
az egyszerű gráfokra is.)
A gráfokat lehet időben tükrözni. Ilyenkor a részecskék térfelet
cserélnek a csúcson átfektetett függőlegeshez mint felezővonalhoz
képest, ami az elemi folyamatok megfordíthatóságát fejezi ki.
Lehet a gráfokat forgatni is. Ha a forgatás a részecskét a jelenből
a múltba viszi át vagy fordítva, akkor ott antirészecskeként jelenik meg. |
Játsszuk el a hadronok
bomlását! Ehhez kell a legtöbb előismeret. De pl. a neutron bomlását
kis próbálgatással elvileg mindenki képes felgöngyölíteni, aki tudja, hogy
a neutron milyen kvarkokból áll, mivé bomlik, és a kvarkok szempontjából
mit jelent a neutron β-bomlása. Aki tudja, hogy a béta-bomlásnak
köze van a gyenge (angolul: weak) kölcsönhatáshoz, s a kölcsönhatás
egyik erőközvetítőjét a kölcsönhatás kezdőbetűje azonosítja, az közelebb
került a megoldáshoz. |