A radioaktív bomlástörvény szimulációja Nagy Sándor honlapjára Nagy Sándor: Nukleáris Címszavak Glosszáriumába, melyhez ez a lap is tartozik A Tékába, mely ehhez hasonló animációkhoz/szimulációkhoz vezet Nagy Sándor webhelyén

The original applet (© W. Bauer, 1999) can be found among the pages of LON-CAPA.
Used by permission, courtesy of Wolfgang Bauer.
Magyarítás: Nagy Sándor.

Az applet a radioaktív bomlástörvény (exponenciális törvény) sztochasztikus hátterét világítja meg.

A piros pöttyök egyazon radionuklid atomjait jelképezik. Ezek azonos esélyek szerint és egymástól függetlenül bomlanak el. A RAJTA megnyomása után az atomok véletlenszerűen bomlani kezdenek (sorra eltűnnek) a τ = 1 / λ közepes élettartamnak megfelelően, mely a T1/2 felezési idő (ln 2 ≈) 1,44-szerese. (A billentyűzet S gombja ilyenkor Start/Stop váltóként működik.) A közepes élettartamot beállító csúszka függőleges jelzése éppen a kiválasztott τ érték alá esik a t időtengelyen. A grafikon függőleges tengelye a még elbomlatlan atomok N számát jelenti. A zöld hisztogram kontúrja meggyőzően rajzolja ki az atomszám időben exponenciális csökkenését. A bomlás sztochasztikus jellegét az mutatja, hogy VISSZARAJTA után az “atomok” elbomlási sorrendje minden újrakezdés után megváltozik. Figyeljük meg ugyanakkor, hogy a bomlásgörbe lényegében azonos marad, noha az atomok száma nem túlságosan nagy. (A kiindulási érték: N0 = 65×70 = 4550.)

A Harrison-féle szimuláció sokkal nagyobb ingadozásokat mutat, mert a kezdeti atomszám jóval kisebb (500).


Vissza Nagy Sándor honlapjára. Releváns |tIt| kínálat: Asimov Téka, Nukleáris Glosszárium

Látogatószám 2013.02.21. óta:

webcounter